A zár és a kulcs története

Posted on Posted in Ajtórács, biztonság, lakatosmunka

A zárkészítés, zárszerelés mestersége az ókori egyiptomi társadalmakban már jelen volt, jóllehet a fejlődés első lépéseként a zárszerkezet elődje csak az ajtó belső oldalán funkcionált, majd később fejlődött az ajtó külső és belső felén is használható zárszerkezetté.

Az ókori zárak még messze álltak a napjainkban felszerelt, biztonságos hevederzártól, ugyanakkor szintén retesz jellegűek voltak.

Feljegyzések azt mutatják, hogy Egyiptomban több mint 4000 évvel ezelőtt, fából készült zárak és kulcsokat használtak már. A legkorábbi ismert zárszerkezet Ninive ősi romjai között találták.

A Római Birodalomban a vagyonosabb polgárok már szinte ékszerként, státusz szimbólumként tekintettek az ajtónyitásra alkalmas kulcsokra. A zárszerelés tudományának fejlődése a sárgaréz használatát hozta el, mely a zárcsere lehetőségét is megalapozta, hiszen sorozatgyártásra is alkalmas volt. Lassan kialakult az úgynevezett csapó-zár, majd a zárbetét, melyet a kulcs és a retesz közé rögzítettek, így segítve az ajtónyitást, zárást. A 18. században találták fel a fordulatos zárat, mely a mai napig egyes zárszerkezetek és a zárszerelés alapja.

Yale és fia találmányainak köszönhetően további fejlődésnek lehetünk tanúi a zárszerelés, zárcsere területén, többek között egyik vívmányuk a zár alapelemét képező retesz melletti elzáró, illetve 1860-tól a kilincsnyelv, melyet már nem a kulcs, hanem kilincs mozgatott.

1778-ban megszületett a zárszerelés első komolyabb szabadalma Robert Barron által, melyet még mindig nem hevederzárnak, de reteszzárnak nevezünk. Ezt követte a biztonságos zárszerelés újabb vívmánya 1784-ben, amikor Joseph Bramah a biztonsági zárat szabadalmaztatta, ami már valóban napjaink zárszerelésének magasiskolája, majd Jeremiah Chubb vaskereskedő megalkotta az úgynevezett érzékelős zárat, mely zár 1851-ig feltörhetetlennek bizonyult. A zártörténelem és zárszerelés egyik legfontosabb mozzanata pedig az volt, amikor James Sargent – a modern zárak ősatyja – feltalálta az első cserélhető kulcsos kombinációs zárat, akinek 1873-ban az időzáras mechanizmusú, úgynevezett időretesz zárat is köszönhetik a zárszereléssel, zárcserével, zárszervizzel foglalkozó szakemberek.

A történelem azonban nem csupán a zárszerelés mesterségét és a zárcsere lehetőségének megteremtését hozta el, hanem a Leonard Danner típusú zártörők ajtónyitási technikájának fejlődését is. Danner 1550-ben hozta forgalomba betörő szerkezetét, mely állítása szerint az ajtónyitást zajmentessé tette. Ettől az időtől a zárcserével, zárszereléssel, zárszervizzel foglalkozó szakemberek és a zártörők szakmai versenyt futnak egymással az ajtónyitás, zárás területén.
Az elektronikus zárak a zárszerelés folyamatos technikai fejlődésének köszönhetően a 20. században jelentek meg és tették az ajtónyitást az ajtótörők számára egyre nehezebbé, míg a tulajdonosok számára egyre biztonságosabbá.

Forrás: www.csaladi.net